Erőnléti edzők szerepe globális megközelítésből, mint a Smartfootball 

Írta: Bodnár Gábor

Azért tartom fontosnak, hogy erről a témáról beszéljünk, mert azt vettem észre, hogy a labdarúgásért tenni akarók körében ez folyamatosan visszatérő konfliktus kiindulópont, amikor egy holisztikus megközelítésű módszerről szereznek tudomást az emberek. Így volt ez többek között a Vítor Frade által megalkotott Taktikai Periodizációval, Francisco Seirul-lo (Barcelona és Guardiola legendás ex-erőnléti edzője, ma módszertani igazgatója) nevéhez köthető Dinamikus Rendszerelmélettel és a Smartfootballal is.

Ezekben a módszerekben az a közös, hogy a játékosok és csapat fizikai/erőnléti, technikai, taktikai és mentális fejlesztését, felkészítését a mérkőzésekre, mindig labdarúgó játék, mérkőzés kontextusban oldották, oldják meg.

Ez viszont korántsem jelenti azt, hogy az erőnléti edzők szerepe, tudása elveszne ezen módszerek alkalmazásakor. Pontosan azt jelenti, hogy felértékelődnek azok az ismeretek, amelyekkel ők rendelkeznek. Mert amikor ezen módszerek elvein keresztül készíti fel egy szakmai stáb a csapatát, akkor a tagok között folyamatos tudásmegosztás zajlik és így a labdarúgó edzőnek, az erőnléti edzőnek, a kapusedzőnek, a fizioterapeutának, a sportpszichológusnak, a táplálkozásszakértőnek stb., egyre nagyobb tudása lesz a másik fél szakterületéről, amit szervesen és egyidejűleg kell felhasználni a csapat felkészítésekor. A Dinamikus Rendszerelmélet egyik alapelve, hogy az egész több, mint a részek összessége.

A Barca Universitas Barca Academy Coach képzésen a fent említett négy sportolói személyiségösszetevőt egyébként nyolcra bővítették és úgy kezelik őket, hogy ezek folyamatosan interakcióban vannak egymással.

Ezek a következők:

Bioenergetikai Energiát szolgáltat az élethez
Kondícionális Fizikai képességek képviselője
Koordinációs Technika támogatása
Kognitív Ismeretek a játék logikájáról
Szocio-affektív Személyes kapcsolatok
Érzelmi-akarati Érzelmek és vágyak
Kifejező-kreatív Saját és csapat kommunikációs jelei
Mentális Megértése annak, hogy mit szeretne a jelenben és a jövőben, valamint ezen gondolatok valós alkalmazása

Forrás: Seirul-lo,2017

Szándékosan hozok fel példákat a Dinamikus Rendszerelmélet vagy az FC Barcelona oktatásmódszertanából, ugyanis csakúgy mint a Smartfootball, ezek is a katalán futballfilozófiát képviselik, vagyis alapelvi szinten megegyeznek.

Az eddig említett módszerek nagyon fontos közös képviselője a variabilitás. Labdarúgó pályán, mérkőzéskontextusban a játékos viselkedése, válasza más lesz, mint statikus környezetben. Játék közben minden passz, lövés, minden felugrás, megindulás stb. különböző lesz, míg "steril" környezetben ez azért nem tud érvényesülni, mert nem léteznek olyan minőségű és mennyiségű ingerek, mint a játékban. Ezért a globális módszerek arra akarják felkészíteni a játékost és a csapatot, hogy minél jobban és gyorsabban tudjanak alkalmazkodni egy olyan folyamatosan változó szituációkból álló környezetben, amilyen a labdarúgás.

Azt gondolom, hogy az vitathatatlan, hogy mindenkinek az a célja, hogy a hétvégén a játék során, a saját játékosa passzolja olyan helyre a labdát (kognitív, kifejező-kreatív, szocio-affektív, mentális), ahol a társa előnyt tud belőle kovácsolni, úgy kapja meg a játékszert (koordinációs) és a labdát megkapni készülő úgy érjen oda (kondicionális, bioenergetikai), hogy abból az egész csapat profitálni tudjon. És mindezt egyszerre, néhány másodpercen belül hajtsák végre a csapat tagjai. A zárójelben lévő összetevőket az alapján írtam le, ahol véleményem szerint éppen abban a pontban minek van a legnagyobb hangsúlya, mert ahogy már említettem mindegyik interakcióban van egymással, az egész mérkőzés folyamán.

Ezen módszerek tehát azt vallják, hogy mindenki tudására szükség van komplexen, a variabilitást szem előtt tartva, hogy a csapat sikeres tudjon lenni.

Ezért lenne jó, hogy ahol ezt a fajta oktatásmódszertant képviselik, és lehetőség is van rá, minimum a vezetőedző, a másodedző és az erőnléti edző állítaná össze a csapat játékát és minden egyes edzést, sőt edzésgyakorlatot. Mert a vezetőedző rendelkezik egy játékmodellel, amit ismertetnie kell a másodedzővel, erőnléti edzővel, kapusedzővel, akiknek javaslatot kell tenniük, hogy mik a meglátásaik, hogy aztán közösen optimalizálják, és ezután a játékosoknak is bemutassák. Így az erőnléti edző el tud kezdeni gondolkodni azon, hogy a csapat filozófiájához és játékához igazítva, hogyan tudja optimalizálni a játékosok fizikai képességeit, úgy, hogy közben figyelembe vegyen még minimum hét másik tényezőt, mindezt mérkőzéskontextusban. És ez igaz megfordítva is, mert ahogy az írásom elején említettem, ezen módszerekben folyamatos tudásmegosztás történik. Tehát a vezetőedzőnek nem csak a játék logikájáról lesz magas szintű ismerete, hanem a fizikai képességekről is, a folyamatos interakciók nézőpontjából. Egy labdarúgó edzőnek olyan erőnléti edzőre van szüksége, aki javaslatot tud neki tenni arra, hogy például az adott taktikai szituációt milyen időtartammal és ismétlésszámmal gyakorolják, vagy hogy milyen lehetőségek vannak arra az ő ismeretei szerint mérkőzéskontextusban, hogy azt segítsük elő, hogy a mi játékosunk érje el a labdát 3 méteren belül. Ehhez viszont fontos ismerni a játék logikáját, a taktikát és a játékmodellt is.

Így mindenki azt fogja észrevenni, hogy magasabb szintre emelte a tudását, sőt egy erőnléti edző azt is átélheti, amit Javier Mallo a Real Madridnál, Rui Faría José Mourinho mellett, vagy Seirul-lo a Barcelonánál. Hogy már nem is igazán erőnléti edzők, hanem annál "sokkal többek". Az erőnléti edzők is bátran kijelenthetik magukról, használhatják azt a kifejezést, ahogy a Smartfootball tekint egy edzőre, vagyis ők is "agyi formálók". Ennek a felfogásnak köszönhetően ma már Mallo nem szimpla erőnléti-rehabilitációs edzőként gondol magára, Rui Faría a tavalyi szezon végén 15 év után saját útra lépett és vezetőedző lett. Seirul-lo pedig aki atlétaként és atléta edzőként kezdte, ma már az FC Barcelona módszertani igazgatója és saját bevallása szerint régen ő is azt vallotta, hogy először a kondícionális képességeit kell fejleszteni a játékosoknak és arra lehet tovább építeni a technikát és a taktikát. Viszont a labdarúgásban eltöltött évei alatt, a megszerzett tapasztalatok teljesen átformálták a gondolkodásának kiindulópontját.



További információkat, és a  megközelítés mögötti gondolatokat bárki megismerheti a következő Smartfootball képzésen, amit 2019.06.03-04-én rendezünk a Új Hidegkuti Nándor Stadionban.

A korábbi Smartfootballal kapcsolatos bejegyzések erre találhatók.